Útbaigazító tábla vonzza a szemet a Békés megyei Csanádapáca felé haladva, baloldalon, az út mentén. A fából faragott tábla Szelekovszky László természetvédőnek keze munkáját dicséri, mint ahogy a hármashatár halmon felállított 6,5méter magas emlékoszlop is. A tábla mutatja az irányt az utazónak, merre találja azt a hármashatár halmot.
A dombról csodálatos fennsík tárul a látogató elé. Látszik a közeli Csanádapáca, ellátni Gerendásig, Csabaszabadiig. Réges régen erre húzódott egykor a Beliczay-, az Inkey-, az Aponyi- és a Szalay-család birtoka. Mind-mind ismert név a múltból. Látszik a régvolt folyómeder, talán a Marosé lehetett.
Zarándokhellyé vált eme hely, sokan kerékpárral tekernek ki, mások gyalogosan, az út szélétől. Az oszlop tetején három irányjelző mutatja, merre haladt az utazó valamikor Arad, Békés, Csanád megyébe.
A történelmi vármegyék, Arad, Békés és Csanád közös határát jelzi tehát az a földből nagyjából harminc centiméterre kilátszó kő, melyre nemrég bukkantak a helyiek.
A kukoricatábla takarta lelőhely - nem túlzás - rendkívüli.
A határkő régiségét bizonyítja a taréjos búzafű nevet viselő ősi növény jelenléte, melynek magját a piramisokban is felfedezték. A búzafű lapos, alakja olyan, mint egy hal csontváza. Békés megyében csak a legnagyobb kunhalmon, a Békésszentandrás melletti Gödényhalmon található e növényfaj, tömegesen azonban csak a hármashatárkő övezetében.
Mindez azt jelzi, hogy ez a kis terület megbolygatatlan, "ősi kövület".
Bűvös szám a hármas ezen a területen. A hármashalom, a hármashatárkő, s ami körbeveszi, három akácfa. A kő bőven Trianon előtt került mostani helyére. Két betű rajzolódik ki rajta, a K és az R. A K jelenthet királyit vagy katonait. Liska Pál gyulai régész megerősítette a határkő eredetiségét. Szelekovszky László pedig nem titkolja örömét a felfedezett ereklye láttán: - Szerencsés dolog, hogy Trianon évében leltünk a kőre. Ez még inkább megerősít bennünket abban, hogy elődeinket, a gyökereinket ápolni kell.
